Szeged története

Szeged különféle épületeinek és műemlékeinek látványa, valamint a múzeumok gazdagsága fordulatos történelemre enged következtetni. Cikkünk rövid időutazást kínál a város történetébe, hogy jobban megértsük, hogyan alakult ki a mai városkép.

Szeged a Honfoglalás után

Szeged története nem a Honfoglalással kezdődött. Már a római korban is állt itt tábor, később pedig kelták, szarmaták, gepidák és avarok lakták a területet. A település nevét azonban a honfoglaló magyaroktól kapta. Ebben az időben Szeged környéke a fejedelmi törzs szálláshelyének része volt. Az első országgyűlés is a közelben zajlott, 896-ban, Ópusztaszeren.

Szeged, a virágzó város

Érdekes módon a Tatárjárás szerencsés fordulat volt a város számára. Ekkor pusztult el ugyanis Csongrád földvára, így helyét Szeged vette át. Mikor IV. Béla elrendelte el a téglavár építését, Szeged városi rangot kapott. Jelentőségét tovább növelte, hogy az erdélyi, a Maroson érkező sószállító hajók itt kötöttek ki. Emellett halászatból, állattenyésztésből, hajózásból és bortermelésből is jelentős bevételekre tett szert. Mátyás király idején pedig központi szerepet töltött be a város, hiszen országgyűlés helyszínéül is szolgált.

Szeged a török időkben

A török idők Szegedet nem viselték meg nagyon. 1542 és 1686 között szultáni birtok volt, s ez bizonyos védettséget is jelentett. A szomszédos településekről is menekültek ide emberek.

Szeged, a polgárosodó város

Az 1700-as évek elején járványok és árvizek sújtották a várost. 1719-ben azonban a bécsi udvartól szabadalomlevelet és saját címert kapott. A század utolsó évtizedeiben már gyors polgárosodás volt jellemző, a reformkorban pedig kaszinó és takarékpénztár is létrejött Szegeden. A szabadságharcban kulcsfontosságú szerepet töltött be. A kiegyezést megelőzően pedig ismét fellendülés látható: a város az országos vasúthálózat része lett, s létrejött a Pick Szalámigyár.

A nagy szegedi árvíz

Komoly anyagi és személyi veszteségeket okozott az 1879-es nagy szegedi árvíz. A lakóépületek 95%-a pusztult el, s 165-en estek áldozatul. Az újjáépítés négy évig tartott. Európai nagyvárosok is összefogtak Szegedért, ez az oka, hogy a nagykörút szakaszait különböző fővárosokról nevezték el. A munkálatok során új paloták épültek, de elkészült a városi múzeum és színház is.

A világháborúk hatása Szegedre

A nagy háborúk idejét Szeged is megszenvedte. Trianon tönkretette a kereskedelmi útvonalakat, így az áruforgalom hanyatlott. Ennek ellenére a város hazánk egyik kulturális központjává nőtte ki magát. 1931-ben megrendezték az első szabadtéri játékokat. 1937-ben Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának köszönhetően a város nemzetközileg ismertté vált. A II. világháború szintén visszaesést jelentett, melyet fellendülés követett.

Összegzés: Szeged története egy idős a magyarok kárpát-medencei történelmével. Az idők során a település helyzete és rangja sokat változott, de mindig is fontos szerepet töltött be hazánkban.

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*