Szeged jelenleg Magyarország harmadik legnépesebb városa, Csongrád megye székhelye és a dél-alföldi régió központja. Ez azonban nem mindig volt így. Szeged története régre visszanyúlik, amit most megismertetünk veled. Lássuk, mit érdemes tudni róla!
Szeged története
Az alföldi település neve először az 1100-as években került elő. A környék azonban már az újkőkortól lakott volt. A legenda úgy tartja, hogy Attila fő szálláshelye is valahol ezen a vidéken volt, azonban ez egyáltalán nem biztos.
A magyarság letelepedését követően virágzó településsé vált a város. Fontos vízi- és szárazföldi őtvonalak találkoztak itt, nem véletlen, hogy az Erdélyből érkező só elosztását is itt végezték el. Szeged egy igazi sószállító kikötő és lerakóhely volt ebben az időszakban. Nem véletlen, hogy a lakosság a földművelést hanyagolta és inkább az állattenyésztésre fókuszált.
A tatárjárás időszaka és az utána lévő évek
A tatárjáráskor a város lakói a nem messze lévő mocsarakba menekültek el, majd mikor a veszély elmúlt, visszatértek a településre és ismét felépítették a lerombolt épületeket. Városi rangot IV. Béla adott, 1246-ban, így megkapta Buda és Székesfehérvár kiváltságait. Ekkor építették fel a kővárat is, amely húsz évig tartott számukra. Ez védte a sószállító utat, így válhatott az ország déli részének legjelentősebb városává. Később Luxemburgi Zsigmond fallal vette körül a várost, később pedig szabad királyi városi rangot is kapott Szeged.
A tűzvész és a törökök időszaka
1516-van tűzvész pusztított, ám még ekkor is 7000 lakó élt itt. A törökök őket sem kímélték, 1525 és 1526-ban itt is átvonulta, kifosztották őket, majd pedig elfoglalták a települést. I. Szulejmán a szinte romokban heverő várat kissé helyre pofozta és megerősítette. A hódoltság idején a nép szétszóródott, Debrecenbe, Nagyszombatra és Kassára menekültek a jobb élet reményében. Akik azonban itt maradtak, azok főként Alsóvároson éltek, halászattal és állattartással foglalkoztak, ez biztosította számukra a megélhetést.
A törökök után, egészen a nagy árvízig
1686-ban sikerült legyőzni a törököket, ekkor 2000-en maradtak a városban. Később persze Rákóczi ide is elért, és elkezdte ostromolni a várost. Akkortájt Johann Friedrich von Globitz védelmezte a várat, pár évvel később azonban pestis, majd pedig egy nagyobb árvíz pusztította Szegedet. Ezt követően persze felálltak és fejlődésnek indultak, később azonban ismét folyamatos árvizekkel kellett megküzdeniük, így hangsúlyt fektettek ezek megelőzésére is.
Mindez azonban nem volt elég, hiszen az 1879-es árvíz mindent elpusztított és Szegednek teljes mértékben újjá kellett születnie.
Az 1900-as évek és mai Szeged
Ahogy a legtöbb hazai nagyvárost, Szegedet is elérték a háborús seregek. A házakban hatalmas károk keletkeztek, ráadásul közel 5000 veszítették el életüket, nagy részük a Don-kanyarnál. Később azonban talpukra álltak, megalakult az egyetem, a Tisztatáj, a Megyei könyvtár és még sok másik épületet is felhúztak. A szocialista időkben a város élelmiszeripari és könnyűipari központ volt, így 1990-ig folyamatosan épültek a lakótelepek, amelyek máig meg is vannak. Nem csoda, hogy manapság is az egyik legjelentősebb hazai város a Tisza partján található megyeszékhely.
